Baleseti veszélyforrások

Áramütés akkor következik be, ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki, vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut.
Az áramütés egyik különleges okozója lehet

• a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében,
• a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet, amely maximum 350 mJ lehet).

Baleseti veszélyforrások

Áramütés akkor következik be, ha egy áramkör az emberi testen keresztül záródik. Tehát ha két különböző potenciálú testet egyszerre érint meg valaki, vagy a kezén keresztül érkező áram a talajba jut.
Az áramütés egyik különleges okozója lehet

• a lépésfeszültség kialakulása: szigetelési hiba következtében jöhet létre nagyfeszültségű villanyoszlopok közelében,
• a feltöltött kondenzátorok kapcsainak a megérintése is (ezeknél a felszabaduló energia határozza meg a veszélyességet, amely maximum 350 mJ lehet).

Érintésvédelmi módszerek

Attól függően, hogy az áramütést valamilyen üzemszerűen feszültség alatt álló (aktív), vagy csak meghibásodás következtében feszültség alá kerülő rész megérintése okozza, beszélhetünk közvetlen vagy közvetett érintés elleni védelemről. Mindkét védelemre jól használható módszer az érintési feszültségnél kisebb működtető feszültség (törpefeszültség) alkalmazása, valamint kondenzátoroknál a kisülési energia korlátozása. Ezek szerint a legnagyobb biztonságosnak tekinthető váltakozó feszültség 50 V, az egyenfeszültség 120 V, a kisülési energia pedig 350 mJ.
Emellett a közvetlen érintés ellen a feszültség alatt álló részek elkerítésével (kerítéssel esetleg korláttal), burkolásával vagy elszigetelésével védekezhetünk.